Kifosztott boltok - "vicces" hóhelyzet

   Mivel elég tűrhető idő volt ma, 6-7 fok, napsütés, elkezdett olvadni a hó és a jég. Lassan ideje beülni a kocsiba, gondoltam, és elmenni a Walmartba (= az itteni Tesco) bevásárolni. Hát meglepő volt, hogy a fontosabb, 6-8 sávos utakon is még mindig rendesen áll a hó, és sokszor elég nehéz a sávváltás a sávok között felhalmozott hóbuckáktól. Csak emlékeztetés képpen, csütörtökön este esett a hó és az eső, illetve egy kicsi pénteken, most pedig vasárnap este van. A hóeltakarítás hiányában még mindig nem lehet rendesen közlekedni. Ennek jegyében pedig az egyetem hétfőn is zárva lesz....úgy tűnik, most valami random téli szünetünk van. Az előbb beszéltem valakivel, aki az új, négykerékhajtású, nagy truckjával ma nem tudott kiállni otthon a parkolóból a jégtől/hótól. Az itteniek még tényleg nem hallottak a homok/hamu vagy sószórásról. 

A telefonomról letöltöttem pár pénteki képet a ráfagyott ónos esőről, ezek még mehettek volna az előző posztba:

Kilincs befagyva

Az ablak nagyrészét leolvasztottam, de az alsó 20 centin és a motorháztetőn még mindig hüvelykujj vastagságú jégréteg van
(...volt két napja).

    Na, szóval ma elmentem a Walmartba venni pár alap dolgot, mert mióta hisztéria van nem voltam boltban. Ennek már 4 napja, úgyhogy mostmár nagyjából kifogyóban vannak a készleteim. Arra persze nem gondoltam, hogy mindenki most megy vásárolni és totál ki van rabolva a Walmart.

Konkrétan - nem túlzás - 1 barab kenyér sem volt !!!

Tej sincs nagyon sok

Hús - dettó.

.. még mindig a húspult.

Esetleg egy kis Walmart gazdaságos....miisvoltitt-et tessék. 

Na, jó, akkor veszek legalább egy kis chipset, gondoltam.

Levespor azért még van pár. Kár hogy ez pont nem kell. 

   Az emberek nagy félelmükben vagy hisztérikusan  betáraznak következő pár napra (miért is?), vagy négy napja senki nem volt vásárolni, és most, hogy valamennyire meg lehet mozdulni, mindenki megy shoppingolni.  

   Így a mai tapasztalatok alapján megalkottam az első Amerikával kapcsolatos bölcsességemet, vagy tanulságot, ami kb. így hangzik: "Amerikában semmin se lepődj meg!". És akkor ezt lehet akárhogy értelmezni. Nem tudom mi lenne, ha mondjuk 2 centivel több hó esne, vagy neadjisten valami rendes katasztrófa történne? Valószínű a fél keményseggű Texas kihalna, persze nem közvetlenül amiatt. De azt is úgy értelmeznék, hogy "Látszik, milyen szuperek vagyunk, mert a másik fele megmaradt!". 

Amikor Texasban leesik a hó

   Leesett a hó észak Texasban. A ritka esetek egyike, hogy rendes mennyiségű, akár 5 cm hó esik, legutóbb kb. 3-4 éve volt ilyen. A mostani helyzet súlyosságát az okozza, hogy először jó sok ónos eső esett, ami ráfagyott mindenre, majd ráesett 1 centi hó, így a hóréteg alatt jégpálya van. Ez az egész csütörtökön este történt, azóta nem is esett. Most szombat este van és még mindig nem állt helyre a rend, nagyon nehezen lehet közlekedni, nem is nagyon vannak kocsik az úton. Egy ilyen helyzet mondjuk Magyarországon elképzelhetetlen lenne, mert ha leesik az ónoseső, felszórják az utakat homokkal vagy sóval és kész. Lassan, de lehet rajta menni, az egy centi havon meg már csak nem akadunk fenn. Itt viszont más a helyzet. Egész Dallas-Fort Worth -ben nincsenek sem hótoló, sem só/homokszóró gépek. Egy darab sem. Így amikor leesik a hó/ónos eső, meg kell várni, amíg elolvad. Ha egy hétig nem olvad el, akkor ez van. Úgy tűnik, olcsóbb bezárni mindent egy hétre, mint venni pár sószóró/hótoló autót. A normál esetben 45 percig tartó Dallas-Denton út ma 3.5 óráig tart. 

   De van ennek jó oldala is, például az, hogy ilyenkor bezárják az egyetemet. Most csütörtökön 11 órakor az irodámban ülve kaptam egy hangposta üzenetet az egyetemtől, hogy az este várható ónos eső és/vagy hó miatt délután 1 órától bezárják az egyetemet. HUH? Egy órakor úgy ki is ürült az egyetem, mindenki hazament, titkárnők, professzorok, diákok, mindenki. Csütörtökön du. 1-kor a kihalt fizika épület folyosóján hangosan fütyörészve mászkáltam, sehol egy lélek sem volt. :) Ja, és ezután emailben  és telefonon is értesítettek, hogy a zord időre való tekintettel pénteken is zárva lesz az egyetem, sem órák, sem vizsgák, semmi, mindenki maradjon otthon. Első a biztonság.  Éééé, ingyen hálidééé! :)

   Legutóbb, amikor pár éve ilyen helyzet volt, elnevezték snowmageddon-nak. Most is nagy volt az aggódás a snowmageddon miatt, mert időben el kellett menni az italboltba betárazni sörből meg töményből.  

   Kimentem csinálni pár képet a rettenetes texasi hóhelyzetről, íme:

Az ajtómon kinézve

Az ónos eső meg van fagyva a havon. Ha ráálok, nem látszik utána a lábnyomom. :)

A jégréteg nagyjából két centiméter vastag. Alul olvad, ha rálépsz, repedezik.
Olyan érzés, mintha egy tavon járnék. 

Kb. 15 km/h val haladó autók az Eagle drive-on. A hó két napja esett. Eltakarítás? Mivan?

A Bernard street és minden más lejtős utca le van zárva. Nem lehet rajta sem menni sem megállni.
Vajon egy kis homok megoldaná a problémát?

Ezen az utcán kicsit visszafelé két arab gyerek fényképezkedik egy hóban álló kaktusszal.

Minden 1,5-2 méter magas domb tetején áll vagy tíz egyetemista, csúszkálnak lefelé kartonpapíron, műanyag kosarakban, stb.

Az egyetem parkolójában egy terepjáró után két műanyag dobozt kötöttek, két srácot húznak benne körbe körbe, és még 4-en "állnak sorba". :)  Egy másik parkolóban egy nagy truck csapatja a havat. Elég ritkán van itt ilyen idő. 

Érdekes, mióta nem nagyon lehet kocsival járni, az utcán előkerültek az emberek.
Na azért nem túl sok. 

Azért ettől láttunk már rosszabb közlekedési viszonyokat is. 

A lakás előtt

Szomszédmacska-fagyasztó idő van.

A hot tub-ban is hideg a víz :( 

Reméljük a legjobbakat, bízzunk benne, hogy még hétfőn is kitart a snowmageddon! :)

P.S. : Ja, mellesleg kedden még huszon fok és pólós idő volt szikrázó napsütéssel! Meg is jegyeztem, hogy az ilyen decembert szeretem én! Erre nesze.

Perrot Museum, Dallasi séta

Hát ezt is megértük, Krisztusi korba léptem ma. :) (Ja igen, ezt a bejegyzést pár napja kezdtem el írni) Szerencsére a jó idő is velem ünnepelt, 32 fok volt, fürödtem is egyet a medencében. Kicsit hidegebb volt a víz mint a nyáron, bemenetelkor már össze kell magát vizeznie az embernek, nem megy csak úgy a beugrás. 2 perc után egyébként kellemes, kicsit úszkálva ki sem akarsz jönni belőle. Átmentem a hot tub-ba is (buborékolós melegvizes medence, jakuzzi), de 10 percnél tovább nem bírtam benne, olyan meleg volt. Mostanában nagyon tiszta a vize mindkét medencének, mert mióta nincs 42 fok, nem nagyon merészkednek bele az emberek. Úszkálás közben azon gondolkoztam, máshol, másoknak fizetnie kell azért, hogy ilyen medencékben fürödjön és még akkor is egy csomó emberrel együtt van benne, akik még bele is pisilnek a vízbe, meg miegymás. Itt meg jóformán saját medencém, sőt medencéim vannak. Ihajjj!!! :P

Szóval ezeken felbuzdulva, elkezdtem írni egy másik elmaradt beszámolót. Már régebben is el akartunk menni a Dallasba a Perrot természettörténeti és tudományos múzeumba. Ez teljesen a belvárosban található. A dolog korábban nem jött össze, mert nagyon sok vendég, így néha hetekkel előre meg kell venni a jegyet. Ami ezzel kapcsolatban furcsa, hogy a jegy megvételekor, az online fizetésnél mindenféle adatodat elkérnek, még a lakcímedet is. Nem tudom mi szükség van erre egy múzeumi beugró megvételéhez, szinte mindent megtudnak rólad, ami nem tartozik rájuk.  Szóval Július 6.-ára volt hely, megvettem a hegyeket, asszem $15/fő az alap kiállítás megtekintése, plusz van mozi rész is, amiben National Geographic csatornán láthatókhoz hasonló, főleg gyerekeknek való filmeket vetítenek. 

A jegy szigorúan időpontra szól, mi kicsit korábban bementünk Dallasba, így még volt időnk keveset sétálni a városban. 

A Chase Tower fölött éppen egy helikopter lebegett és valami nagy csőszerű dolgot emelt felfelé

Vajon meglátnának, ha átmennél a piroson?

Hangulatos mexikói étterem

A múzeum épülete elég "modern" stílusú, nekem inkább egy lerombolt betonstruktúrának tűnik, mint múzeumnak, dehát az általam eddig megtapasztalt amerikai művészeti értékeket ez a külső szerintem jól képviseli. Egyébként az egész tényleg full beton, csak a berendezés eltereli erről a figyelmet. Európában a múzeumokat, főleg a "fő" múzeumokat szép épületekbe teszik, itt meg ez a rom hatású atomháború sújtotta bunker-kinézetű betonkocka a múzeum. Persze lehet csak velem van a baj, mégpedig az, hogy nem túlzottan vagyok egy amerikai értékrenddel rendelkező figura.

Perrot Museum of Nature and Science

A múzeum bejáratánál viszont máris egy érdekes dolog fogad minket, mégpedig egy műanyag kóláspalackokból összerakott hajó. Napelemekkel és bicikli generátorokkal felszerelve ezzel 2010-ben San Fransiscoból indulva átszelték a Csendes-óceánt és Ausztráliában, Sydneyben kötöttek ki. Itt a Tengerészeti múzeumban ki is állították a hajót pár hónap erejéig.

Több, mint 12 000 újrahasznosított kólás palack tartja fent a vízen.
Jópár helyen léket kellene kapjon, hogy elsüllyedjen. Ötletes!

A múzeumi túránkat a legfelső emeleten kezdtük, ez egy pici szint, itt lényegében nem sok minden van, központi helyre a különböző madárfüttyök meghallgatása került, még komponálhatsz is neked tetszőt, ha akarsz. 

Melyik fütty mit jelent?

A legtöbb figyelmet az alattunk lévő szint kapta, ugyanis elég impresszív látvány, ahogyan az egyik hatalmas dinoszaurusz nyaka felnyúlik az alsóbb szintről erre az emeletre.

Az Alamosaurusz 2+ emelet magas volt, jó buli lehetett, amikor Frédi és Béni csúszkáltak lefelé a nyakukon

Elképesztő, hogy mekkora állatok voltak akkoriban. Csak ez a koponya vagy két méter.

A T-Rex sem apróság, a 190 centimmel talán a térdégi érek.

Az űrkutatós szint inkább filmvetítős, poszteres ismertetőkből állt

A geológiás szinten nagy hangsúly volt a kristályokon, sok közülük nagyon szép volt.

Ezt a hatalmas ametisztet egy kerék segítségével ki tudod nyitni és összezárni

Az állatos szinten rengeteg kitömött állat volt.
Ez engem kicsit taszít, főleg mióta olyan szuper állatparkok vannak már Magyarországon is.

A technikai szint érdekes volt, a legegyszerűbb kísérletektől egészen bonyolult dolgokig mindent meg lehet nézni és kipróbálni. Például gyerekek csinálnak DNS szeparációt 4000 Forintos mikroszámítógépekkel. Sokféle robot van kiállítva, amiket lehet mozgatni, akár egyszerűen programozni, aztán megnézni, mit csinál. 

A számítógépek zsugorodása itt jól látható: balra fent egy eredeti vákumcsű az ENIAC nevű számítógépből, 1946-ból. Kb. 17 500 ilyen cső volt az ENIACban, így egy jó nagy szobányi méretű volt. Jobbra lent a sötét folt egy 2011-es okostelefon processzora, 18 millió logokai kapuval.

Szóval érdekes volt a múzeum, ha valaki Dallasban jár, érdemes benézni. Miután bejártunk mindent, még egy kicsit sétálgattunk a belvárosban. Ilyen iszonyatos melegben eddig talán csak Tunéziában voltam, amikor leszálltunk a repülőről. A levegő nem mozdul, a beton éget, árnyékban 42 fok van.

Gyerekek pancsolnak a Klyde Warren park szökőkútjában a fullasztó melegben

Klyde Warren park. A fák mögött kisbuszokból árulnak mindenféle ételt-italt. Hangulatos.

A villamos nem is olyan ritka jelenség a világban. Dallasban is van. Íme. 

Ilyen is van

Az ember az utcán sétálva meglepődik néha egy-két dolgon. Múltkor éppen egy munkás kisbuszt sikerült lencsevégre kapni, amikor beugrottak enni valahová. 

Létra a tetején, mozgássérült igazolvány a szélvédőn. Szerintem még a 10 évvel ezelőtti is ott van valahol.

No Comment

Ki mondta, hogy X-Zibit Pimp up my ride műsorában látható mennyiségű szemét nem fér bele egy kocsiba?

Függetlenség napja

Na, kisebb, de inkább nagyobb kihagyás után mondhatnám: here I go again. Elég sok élménybeszámoló elmaradt, ezek közül csak be kéne pótolni néhányat, ha már egyszer blogot írok. Az egyik ilyen bepótolandó a Függetlenség napi események. 

Azt mindenki tudja, hogy az USA-ban a Függetlenség napja (július 4.) fontos ünnep. Federal holiday, a britektől való elszakadásukat, függetlenségi nyilatkozatukat ünneplik országszerte. Lényegében eléggé hasonlít a magyar augusztus 20.-ra. Napközben több téren, parkokban kisebb zenés fesztiválokat szerveznek, sokan mennek ki barbecue-zni valahová. Este mindenhol tűzijáték van, amit itt is mindenki ámulva néz. Mivel ez az első július 4., amit itt töltöttünk, mindenképpen el akartunk menni megnézni hol, milyen buli van. Már előre betáraztunk amerikai felszerelésből, mert a tévében láttuk, hogy ilyenkor mindenki nagyon amerikai. 

Betáraztunk Július 4.-re

Ilyenkor a boltokat ellepik az amerikai mintás ruhák, zászlók, levonók, mindent lehet csíkos-csillagosban venni, és általában elég olcsón. Ez egyébként a minőséget jellemzi, ugyanis a hazafias cuccok nagyrésze természetesen Kínában készül. Szóval vettünk ezt-azt, Dóri még előtte kapott egy Amerikai mintás fürdőruhát is. 

Egy-két estével a nagy nap előtt leültem a gép elé, hogy megnézzem, hová kellene menni, milyen programot csináljunk aznapra. Az első meglepetés az volt, hogy tisztára olyan programok voltak itt is városszerte meghirdetve, mint Magyarországon egy nem túl jól megszervezett ünnepen: gyerekprogramok, fogatlan asszonykórus éneklése, ismeretlen zenekar által prezentált térzene, adománygyűjtés, este pedig tűzijáték. Semmi megkapó nem volt, ez a program nem kavarná fel sehol sem az állóvizet. A határtalan lehetőségek közül az egyetem új, Apogee stadionjában megrendezendő ünneplést választottuk, itt a programban több country zenekar, majd egy esti tűzijáték szerepelt. A műsor este 6-7 körül kezdődött, ami jó, mert akkorra már kevésbé van hőség, és előtte még el tudunk menni bárhová, ha akarunk. Gondoltuk, kinézünk a város főterére kicsit előtte, de délután a medencénknél megszólalt a bulizene. Nahát, gondoltuk, hát ezt csak nem kéne kihagyni. Kimentünk, tök jó buli volt, vagy száz ember volt a medencénél, ebből vagy 90 fekete és kb. 10 fehér. Ami furcsa volt, hogy a fehérek mind a medencében voltak, az összes fekete meg állt a medence körül, és nézett minket. Látszott, hogy nem itt laknak, nem érezték otthon magukat, nem tudták rendesen elengedni magukat. Kicsit billegve táncoltak, miközben vigyáztak, nehogy kilépjenek az árnyékból, mert megsülnének a napon. Az a tíz fehér, minket is beleértve, a medencében táncolt, úszkált,  vagy matracon itta a sört. Kaja meg pia is volt ingyen, de nem álltunk sorba, annyira kilógtunk volna belőle. Szólt a rapzene, a DJ az erkélyről nyomta. Dórival  a vízben úszkáltunk, táncikáltunk, nagyon élveztük a bulit, amcsis feelingje volt. :)

Július 4 a medencében, DJ, kaja, rapzene

 Engem egy idő után viszont már evett a fene, hogy mi lehet máshol a városban, úgyhogy 6-7 körül elindultunk a stadionba, akkor a program szerint már nagyban ment a műsor. Amikor odaértünk ez várt bennünket:

Ez a Függetlenség napi buli volt az egyik legjobban hirdetve a városban

Hát, valószínű, a medencénknél többe ember volt, mint itt. A kicsi színpadon középen egy zenekar country-zenél, elég felejthetően. A kocsmában a múltkor egy valószínűleg kevésbé ismert zenekar sokkal jobban oda tette magát, mint ezek. Szóval itt nem sok mindent tudtunk csinálni, sétálgattunk, fényképezgettünk, közben pedig lassan gyűlt a tömeg. Mint kiderült, az embereket az egész programból csak a tűzijáték érdekelte, napközben gondolom BBQ-ztak valahol egy parkban.

A stadion táblája. A képen balra a rendőr bácsi éppen megfogott valakit. 

Itt még szinte üres a parkoló, estére viszont az egész dugig lett. Pár ember láthatóan nem tudja, hogy nincs beugró,  így a parkolóban tailgate partiznak. Egyébként csak a parkolójegyért kellett fizetni. Pedig bentről jobban látnák a tűzijátékot. (Amúgy az én kocsim is rajta van a képen, pont középen, orral errefelé :) )

A stadion másik oldalán is spórolnak a beugróval

Gyerekprogramok felülnézetben

A tűzijátékra megjöttek az emberek

Érdekes, hogy nem sok embernél volt amerikai zászló vagy nemzeti színű bármi, mi külföldiek viszont jól be voltunk öltözve amerikainak. :)

Oldalt is telik megfelé a lelátó

Mindenki erre volt kíváncsi

Szép volt

A tűzijáték végén természetesen mindenki egyszerre indult haza, aminek következtében vagy fél óra volt csak mire a parkolóból kijutottunk,  természetesen az összes környékbeli út is be volt dugulva.

Szóval, összegezve a Függetlenség napi élményeket, a saját medencénknél volt a legjobb buli. A tűzijáték okés, de a többi program csapnivaló volt, és akkor milyen lehetett a többi, kevésbé beharangozott esemény. Ez itt valószínű egy BBQ-zós ünnep, olyan magyar május elsejés. Ez van.