+int buttor

Na ha már ennyire belejöttem a Kellemes Húsvéti Ünnepekbe, meg a blogírásba így hajnal 3 felé, akkor még bedobok pár képet a mai szerzeményemről is. Nincs nagy történet, annyi a komment, hogy "megint milyen jó, hogy nagy kocsit vettem, mert el tudtam hozni az egészet eszerre, egyben". Az asztal a székekkel nagyobb biznisz volt, mint ez, de azért ez is jó. Meg van hely hová pakolni.

Ím:

Dresser

Két ilyen éjeliszekrény, ez és a párja is hozzám vándorolt.

Autóügyek: a vásárlás

A rátalálás úgy kezdődött, hogy rengeteg kereskedőhöz járás után/közben a Craigslisten megpillantottam egy hirdetést. Egy ezüst/szürke 2004 Jeep Grand Cherokee-t hírdettek, olyan áron, amennyiért az 1999-2001-es modelleket hírdetik a dealerek. Ez persze magánszemély hírdetése volt. Felhívtam telefonon, egy csaj vette fel, kicsit beszéltem vele. Kiderült, hogy övé volt a kocsi az elmúlt 6 évben, és nem történt vele komoly baj, vagy baleset. A hallottak és a képek alapján tetszett a kocsi, és mivel ekkorra már eléggé Grand Cherokee rajongó lettem, komoly szándékkal és jónéhány Jeep vezetési és egyéb tapasztalatával a hátam mögött elmentem megnézni a kocsit. 

Tetszett, amit láttam, az autó tisztább volt, mint bármelyik eddig látott, a belseje jobb állapotban volt, mint eddig bármelyiknek, a motor és a sebváltó is jónak tűnt, jól vezethető volt, nem volt sem olaj sem hűtővíz folyás. Kívül itt-ott-amott a festék meg van húzva a lökhárító sarkain, meg az is látszik, hogy a csaj az ajtót rányitotta már egy pár dologra, de ezek nem vészesek, csak apró huplik. Lecsekkoltam a CARFAX reportot, az is rendben volt. Na, gondoltam, ennél jobbat úgysem lehet találni, mert ebben az árfekvésben hiba mindenben lesz, meg kéne venni A csaj ötezer kétszáz dollárt akart kérni érte, ezt lealkudtam 4900-ra, ez kb. egymillió nyolcvanezer forint. Ha kicsit pofátlanabb és kötekedősebb vagyok, és nem örültem volna, mint majom a farkának, hogy találtam egy ilyen kocsit, kicsit lejjebb is mehettem volna az árral, de szerintem így is jól járok. 

Mielőtt kifizettem volna, vagy megcsináltuk volna a paírmunkát, mindenképpen el akartam vinni a gépet egy szerelőhöz, hogy nézzen rá. Az első helyre, ahová elmentünk, azt mondták, hogy ingyen rádugják a számítógépet és megnézik a hibakódokat, vagy $100-ért felemelik és rendesen átvizsgálják. Viszont bármit csinálnak várnunk kell legalább 3 órát, mire hozzákezdenek. Na, gondoltam, annyit nem fogunk várni, a csajnak is dolga volt délután (ez már másnap délelőtt volt, ugyanis előző nap mire mindent megbeszéltünk, stb.,  beesteledett). Szóval elmenetünk egy másik helyre, ahol azt mondták, csak a fékeket  szedik szét és nézik meg, mert nekik ez a profiljuk, ez $70-t kóstál. Na mondom szuper, nincs itt egy autószerelő, aki rá tudna nézni a kocsira, hogy OK-e? Azt mondta a srác, aki ott volt, hogy ő ránéz. Kb. 5 percig nézegette, azt mondta semmi komoly baja nem látszik, hogy lenne, egy rápillantás alapján szerinte a kocsi rendben van. Na akkor OK, mehetünk papírozni. 

Amerikában amikor autót vesz az ember, nem feltétlenül kell szerződést írni, mert elég az autó tulajdoni lapjának (title) a hátuljának az aláírása/kitöltése, ez maga a szerződés Ezen van feltüntetve az is, hogy van-e az autón hitel, vagy jelzálog (loan or lien és a lienholder neve). Fontos, hogy ne legyen, mert amin van, lien az nem eladható. Az USA-ban a kocsik nagytöbbségén van loan or lien (hitelre veszik a kocsikat), ami látszik a title-n és a CARFAX report-ban is. Persze ha a tulaj ezt lerendezte, akkor a title alá van írva a release of lien-nél, és ezután a CAFRAX reportban sem jelenik meg a későbbi bejegyzéseknél. A title kitöltése mellett azonban érdemes szerződést írni, amibe beleírhatjuk egyéb óhajunkat-sóhajunkat. Azt tudni kell, hogy a magánszemélyek a kocsikat "AS IS" adják, azaz ahogy van, nem fognak semmire sem garanciát vállalni. Olyanokat viszont bele lehet írni a szerződésbe, hogy garantálja, hogy a légzsákok működnek, és valóban be vannak szerelve, stb. Szerződésmintát könnyen lehet a netről letölteni, de egyébként egy ilyen szerződés sztem mindenhol a világon kb. ugyan azt tartalmazza. 

Texasban autóbiztosítás nélkül nem lehet a kocsit vezetni, azaz ha megveszi az ember és még nincs bitosítása, nem tudja hazavinni. Ebben az esetben gyorsan kötni kell tehát egy biztosítást. Mi bementünk a legközelebb eső biztosítóhoz, ami a Sate Farm volt és kötöttem egy biztosítást, ami csak a legegyszerűbb liability insurance/felelősség biztosítás volt, nem fedezett semmit az alapokon kívül, és így került havi $104-ba. Az USA-ban drágák az autóbiztosítások, de ez a lehetőségek között is sok volt, de haza tudtam vele vinni a kocsit. 

Másik dolog, hogy a tulaj itt megtarthatja a rendszámot, amit az esetünkben meg is tett. Mielőtt elindultam haza, levette a rendszámokat a kocsiról, így egy rendszám nélküli autóval toltam az ótópályán a rendőrök orra előtt. Ahhoz, hogy ezt megtehessem, le kellett tölteni az internetről és kitölteni egy transfer permit  nevű papírt, ami lehetővé teszi, hogy abban megadott útvonal mentén a megadott nap elvihesd a kocsit A-ból B-be, illetve elmehess a tax office-ba. 

Ez is történt, visszamentem Dentonba az új autómmal és irány a tax office. Itt egy helyen el lehet intézni mindent, ez a DMV (Department of Motor Vehicles) is egyben. Itt befizettem az adót (majdnem $500 volt), elintéztem a regisztrációt, és megkaptam az új rendszámomat. Mindezt egy sorbaállással. A rendszámokat felcsavaroztam, a regisztrációs sticker-t felragasztottam a szélvédőre és ready to go. Még csak du. 4 óra volt, de már minden el volt intézve! Odamentünk, megvettem a kocsit, papírmunka,  kötöttem biztosítást, visszahoztam (csak a visszaút kb. 40 perc volt),  és elintéztem minden hivatalos ügyet, amit autóvásárláskor el kell. Sztem elég gyorsan ment. :) Mivel ekkor még volt időm, elmentem a GEICO-hoz, ami egy másik biztosító. Ők a history/történet nélküli, első biztosításukat kötőknek, akiknek még nincs history-juk, korábbi biztosításuk az USA-ban, talán a legjobb választás. (Itt az USA-ban a history mindenben nagyon fontos, a pénzügyekben kell, hogy legyen credit history-nk, amúgy nem adnak hitelt, nem lehet nagyobb keretű hitelkártyánk, lakásbérléskor kell legyen rental history-nk, hogy jó bérlők vagyunk, mindig csúszás nélkül fizetjük a lakbért és a rezsit, mert enélkül sokszor nem szeretnek lakást nekünk kiadni, meg minden más fontos dologban kell legyen history. Amúgy a hitelkártya itt nagyon fontos, nélküle pl. nem lehet autót bérelni, mert kp.-t nem fogadnak el, sem amerikai dombornyomott debit kártyát. Érdekes módon a magyar dombornyomott debit kártyát meg elfogadják. ) Szóval a GEICO-nál kötöttem egy másik biztosítást, ami mindent fedez, full coverage, és havi $84. Baleset esetén fizeti az én káromat, a másik kárát, valami orvosi költséget, a bérautó árát, amíg az enyémet nem tudom használni, ha szükség lenne rá, vontatást és road side service-t, azaz ha pl. bárhol kifogy a benzin, kijönnek és feltöltenek, jégeső kárt, tornádó kárt, lopást, ablakbetörést, stb. Szal ez lényegesen jobb biznisz volt, mint a Sate Farm, amit másnap le is mondtam. 

Legyen kb. ennyi a vásárlásról, jöjjenek most a képek:

2004 Jeep Grand Cherokee Special Edition, motor: 4.0 liter, soros 6 hengeres, benzines. Ahogy én használom a fogyasztása eddig 14-15 liter. 

Az első második bútordarab és társai

Igazság szerint le vagyok maradva néhány bejegyzéssel a történésekhez képest, ugyanis eléggé elfoglalt vagyok mostanában :)  Már lassan egy hete vettem kocsit, pénteken meg voltunk kosár meccsen Dallasban, és még egyikről sem írtam.... pedig szerintem mindkettő érdekes :) Gondoltam a mai történést nem tolom az előző kettő utánra, mert akkor sosem fog ez a blogbejegyzés elkészülni. 

Szóval megvettem az ágy után az első bútordarabjaimat, nevezetesen egy asztalt és négy széket. Kettő karos, kettő kartalan,  a-karatlan. A craigslist egy szuper oldal, már egy ideje böngészem, mindenféle berendezési tárgyat és autót kerestem rajta, és a kocsi után az étkezőgarnitúrát is ott találtam. Több hírdetés is nagyon tetszett, így 4-5 embere is ráírtam, hogy érdekel, amit hírdetnek, de olyan gyorsan forognak ott a dolgok, hogy 2 nappal a hírdetésfeladás után már teljesen esélytelen remélnykedni, hogy még megvan a hírdetett, jó állapotú portéka. Még régebben volt olyan, hogy a hírdetésfeladás után 2 órával felhívtam a hírdetőt, és már nem volt meg a cucc. Autók esetében is ez volt. Egyik nap találtam két nagyon szép állapotú autót kedvező árban. Másnap reggel már törölve voltak a hírdetések, ami annyit jelent, hogy még a hírdetésfeladás napján elvitték mindkét kocsit. Úgyhogy a craigslisten nagyon gyorsan pörögnek a dolgok, minden kategóriában. Ami egy hétig, esetleg hetekig fent van, az már erősen gyanús, hogy valami nincs rendben vele, de előbb utóbb az is úgyis el fog menni. 

Szóval a craigslistet böngészve egyszer láttam egy nekem tetsző asztalt négy székkel. Láttam, a hírdetés 45 perce lett feladva, úgyhogy még volt esélyem, hogy az enyém legyen. Ráírtam a srácra, ő megadta a címet. majdnem Fort Worth-ben lakott, úgyhogy az sms-től számított egy óra múlva már nála voltam. Ha megnézzük, a srác tulajdonképpen a hírdetésfeladástól másfél órán belül eladta a bútorát. Elég jó, nem? De ha én nem viszem el, valószínűleg már akkor sem lenne meg neki. 

Szóval ezt vettem:

Nem mondom, hogy hibátlan, de igazi fa, és egész elviselhető állapotban van. 

Ha valakinek volna kedve, esetleg tippelhet, menyiért vettem. :) A végén meg fogom mondani :) 

Arrivederci :)

Autóügyek: keresési fázis

A múltkor tavaszi szünet volt az egyetemen, így nem kellett bemenni dolgozni. Ez kiváló alkalom volt az autóvásárlásra, illetve a lehetőségek felmérésére. 

Még mielőtt kijöttem, sokat böngésztem az árakat , és a kezdetben kialakult véleményem az volt, hogy itt milyen olcsók az autók. Néztem az árakat és az autókról kívül-belül készült képeket és tetszett amit láttam. Az árak az otthoninak csak a fele, kétharmada volt. Akkor még azért sokkal kevesebet tudtam a dolgokról. 

Egy dealer mellett parkol. Mér' mondják, hogy Texasban az emberek nagy autókkal járnak?

Autót venni több helyről lehet, de főleg dealer-től vagy magánszemélytől. Mind a kettőnek megvan a lehetséges előnye és hátránya is. Ha az ember dealertől vesz autót, akkor tuti, hogy drágábban veszi meg, mint amennyit a kocsi valójában ér, vagy később kaphat érte. A dealer általában kicsit rendberakja a kocsit, mielőtt eladja, na nem puszta jóindulatból, hanem mert így többet kaphat érte. Megszereli a nyilvánvaló hibákat, amik visszatartanak a vásárlástól, pl. olajfolyás, kitakarítja a belsejét, ha nagyon koszos (itt szerintem nem tudjátok, mint értek a nagyon koszos alatt.... majd lejjebb berakok egy képet). Arra azért vigyáz, hogy túl sok energiát ne öljön bele, csak éppen annyira legyen a kocsi egyben, hogy egy darabig működjön. (Ja, igen, azt itt szögezzük le, hogy használt autó dealerekről beszélek.) Vannak azonban Certified Dealerek is, akik bizonyos dolgokra garanciát vállalnak, alapból, vagy külön pénzért. Ez a garancia arra vonatkozik, amiben megállapodtok, azaz amit a dealer vállal, de a Certified Dealerek általában a fő darabokra, mint pl. sebváltó, motor, vállalnak garanciát bizonyos ideig. Pár helyen pl. $200-ért lehet venni kiterjesztett garanciát, ami 3 hónapig az alap dolgokon kívül sokkal több hiba kijavítását fedezi. Találkoztam olyannal is, aki lifetime warranty-t ajánlott, ha tőle vásárolsz, ami azt takarta, hogy te megveszed az alkatrészt, ő meg ingyen beszereli, kicserléli, mindezt korlátlan időn keresztül. Persze olyan dealerrel is beszéltem, aki azt mondta, hogy ő minden vevőjének értésére adja, hogy a kocsira semmi garanciát nem vállal, a kocsit "AS IS" veszi, azaz AHOGY VAN. És ez a gyakori!

Valójában $5000 alatt, 10 éves, jó állapotú autót, dealertől nem nagyon lehet venni. Hozzáteszem, főleg terepjárót kerestem, de kínomban már a végén egy 10 éves Mazda 3-al is beértem volna, ami méretben nem kifejezetten egy Ford Expedition. Öszehasonlítás képpen, azért Magyarországon 1.100.000 HUF-ért már lehet venni egy kívül-belül szép 9-10 éves autót. OK, a terepjáró az más tészta, bár lepukkantból biztos van otthon is olcsó. 

Szóval elkezdődött a nagy menet. Hét elején először Dallas felé indultunk egy kollegával dealereknél autót nézni. Egy pár dealer kínálatának felmérése után tovább mentünk az egyik kiszemelt Jeep Grand Cherokee-t szemrevételezni. Az autó az interneten látott képen negyon jól nézett ki, a valóság viszont messze állt a képektől. Kívül karcos, meghúzott, kisebb horpadások a kasznin, az ülések iszonyat retkesek. Na nembaj, elviszem tesztvezetni, úgyis csak tanulhatok belőle.

Igaz, hogy képen milyen jól néz ki? Közelebbről már nem annyira...

Egész jól ment a gép. Megálltunk egy parkolóban, járó motor mellett jól megnézegettük kívül-belül. Pár perc mülva észrevettem, hogy a kocsi alatt egy kellemes kis olajtócsa alakult ki. Na jó, ideje visszavinni. Volt egy másik, kicsit drágább Grand Cherokee is, az nagyon szépen nézett ki első látásra. Ezt is elvittem egy körre, és amikor megálltunk ezt is körbenézni, kiderült, hogy ebből meg a hűtővíz folyik. Visszavittem, mondom a srácnak, mi van vele. ÁÁÁÁ, azt mondja, az csak a légkondi. Nem az lesz, mondom, mert abból víz folyik, ez meg sárga színű, sikamlós valami, ez a hűtő lesz. Leállt bizonygatni, hogy nem, ez nem az. Elkezdte kézzel nyomkodni az egyik gumicsövet, mire a hűtőrácson keresztül alaposan, sugárban tökönlőtte a hűtővíz. Na innentől kezdve ennyi hűtővíz folyt el, hogy hozni kellett pótolni, hogy meg lehessen találni, honnan folyik. De amíg ott voltunk, ez nem lett meg. Eljöttünk. 

Na ezek után Dallasnak egy kevésbé jóhírű része felé vettük az irányt, ahol egy Ford Explorert és egy másik Grand Cherokee-t néztünk meg. A kocsikat egy mexikói fickó árulta. Körben leborotvált, középen hosszú hajolajjal lelapított haj, kicsit alacsony, kicsit kövér, nagyon gengszter. Ilyen karaktereket jobb helyeken csak a tévében látni, ott élvezetes, de személyesen bizniszelni vele már nem annyira. A kocsijai jók voltak, nem nagyon lehettt bennük kifogást találni, de a tesztvezetések után csak nem lett vétel. Mire innen eljöttünk, már este 7 -8 óra volt, és sötét, úgyhogy ez a nap az autónézegetés szempontjából végetért.

Ugyanazzal a kollegával másnap ismét bementünk Dallasba, ekkor egy kicsit más részre. Errefelé a koreaiak uralták a környéket, szinte mindenki onnan való volt, legalábbis ránézésre. Nahát ezek is gengszterek. Olyan trükköket akrtak elsütni, amiket előtte csak az interneten olvastam. Tök érdekes volt látni, hogy nyomják élőben. Zsiványság van, és nyerészkedés, átverészkedés. A nap élménye, hogy vezettem egy Ford Expedition-t, ami iszonyat szép volt kívül belül, és jól is ment, mindene rendben volt.

Expedition: nagy test - nagy élvezet.

Egy baj volt vele, hogy akkora, mint egy IFA, meg a fogyasztása sem csekély. De egyébként nagy élmény volt! Tetszett, ahogy a mellettem álló autókból nyakmeredten néznek felfelé rám. Nagy, biztonságot sugalló gép. Ezen a napon sem vettem semmit.

"Na, melyiket vegyük? Elég nagy lesz ez nekünk, koma?" 

Egy nap otthoni autónézegetés után béreltem egy kocsit és ismét útra keltem, ekkor már egyedül. A célpont most Fort Worth volt és az autókereskedőkkel zsúfolt utcák.

Útban Fort Worth-be, kilátás a Mazda 3-ból.

Rengeteg autót megnézegettem, párat kipróbáltam, de ekkorra már nagyon az volt a benyomásom, hogy $5000-ért nem nagyon lehet jó kocsit venni, csak valami előzőleg tönkretett, mocskos, de a dealer által minimálisan rendbetett és kitakarított autót. Vannak azonban helyek, ahol a kocsikat szépen rendbeteszik, de az áruk így eléggé magas lesz. Volam olyam dealernél, aki eladás előtt az egész autót géppel felpolírozza, a bemattult fényszórókat is, és a kavicsfelverődések helyét lefesti, kijavítja, az üléseket ha kell áthúzza / áthúzatja.

Ilyen helyen láttam ezt a '68-as Corvette-et. $8000-ért ajándék :) És ez a hang... :)

A második Fort Worth-ben töltött napon már kezdtem érezni, hogy sok tapasztalatot gyűjtöttem és már apró jelekből észreveszem, ha valamivel komolyabb gond van. Köszönhető ez a sok tesztvezetésnek meg a sok mesének meg marhaságnak, amit a dealerek meg akartak velem etetni a próbautak előtt vagy után. Ha az ember elmegy kocsikat nézegetni, egy pillanatig sem kell hinni senkinek, mert >> minden dealer gengszter << !!!

Amit még érdemes tudni, hogy a kocsik nagy részét a dealerek aukciókon veszik, teljesen ismeretlenül, a hátteréről semmit nem tudnak. Ezek a kocsik főleg repossession-ből származnak, azaz amikor a tulaj nem fizeti a hitelt a banknak vagy valakinek, akkor a kocsit elveszik. Ezeket utána a bank aukcióra bocsátja. A probléma ezekkel a kocsikkal, hogy mielőtt a bank elveszi az embertől, azok mindent megtesznek, hogy merő jóindulatból minél jobban tönkretegyék a kocsit. Teleszemetelik, kiboritanak benne ezt-azt.

Csomagtartó egy dealernél. Ilyet eddig csak az MTV-n láttam Xzibit Pimp up my ride c. műsorában. Magyarországon hihetetlen, elképzelhetetlen, hogy van ilyen. Itt nem. Az igénytelenség itt amúgy is nagy úr,  láttam pl. mocskos gázolajos kannát a kitisztított, drapp színű hátsó ülésen. 

Az autók ára elég széles határok között változik, lehet venni dealertől $2500 -ért is valamit, de az iszonyatosan lelakott, nagyon rossz műszaki állapotó kocsi. $4000-$5000 körüli értékért még 8-10 éves személykocsikat lehet venni, a legolcsóbb elviselhető állapotú SUV-ok $4500 körül kezdődnek, de ezek még messze nem lesznek valami csillivilli járgányok. A magánszemélyek árai persze alacsonyabbak a dealereknél, és itt ki lehet fogni nagyon jó vételeket is, ha az eladó éppen meg van szorulva, vagy sürgősen meg kell válnia a dolgaitól. Elég sok ilyen van, csak keresni kell. Igazából ha az ember $5000 -t akar kocsira költeni, nem nagyon tud válogatni, a lehetőségek eléggé korlátozottak lesznek mind évjáratban mind az autó állapotában. $8000-ért már kezd megnyílni a lehetőségek tárháza és ezért az összegért már lehet igen szép állapotú, de még nem annyira új kocsit venni, akár szép SUV-ot is. Az igazi piac és felhozatal $10000-15000-nál kezdődik, ebben az árfekvésben már európai szemmel nézve eszméletlen dolgokat is lehet venni.


A vásárlás időzítése szempontjából az év eleje pont szerencsétlen időszak, mert az amerikaiak ekkor kapják meg az előző évi adóvisszatérítést, és gyakran kocsira (is) költik. Ekkor az árak magasabbak és a nagy kereslet miatt a piac le van rabolva, a jó darabokat azonnal elviszik. Még aznap, hogy meghírdetik. A helyzet nyár vége felé kezd konszolidálódni, ekkorra már az emberek elköltik a pénzüket, megnyugszanak a dolgok, lejjebb mennek az árak, javul a kínálat minősége és mennyisége is. A vevő szempontjából ez a kívánatos időszak autóvásárlásra. Csakhát nem mindenki tud válogatni, például én nem.

Még egy fontos autóbeszerzés forrás van, amit érdemes  lehet megfontolni: az aukciók. Vannak ugyanis nyílt aukciók, ahol bárki vehet kocsit. A licit indulási ára, ahogy néztem 10 éves kocsik esetében kb. $500, aztán felmegy, ameddig felmegy. Ha valaki ilyenen gondolkozik, érdemes interneten rákeresni a helyi nyílt aukciókra. 

Ha autóvásárláson törjük a fejünket, akkor egy dologgal hamar fogunk találkozni. Ez a CARFAX. Ez egy internetes adatbázis, ahol a jármű azonosító száma (VIN) alapján le tudjuk kérni a szervíztörténetet.  Mivel sokan lekérik a CARFAX report-ot, a VIN számot a hírdetésekbe is bele szokták írni. A dolog persze nem megy ingyen, be kell rá fizetni, van egy alkalmas, 5 alkalmas és korlátozottan korlátlan opció is. Az első valami $40, az utolsó meg $55 és egy hónapig érvényes. 

Mielőtt kocsit veszünk érdemes lekérni a CARFAX reportot, mert abból sokminden kiderülhet, pl. hogy nagy baja volt a kocsinak, piszkálták a kilométerórát, hogyan használták a kocsit, mennyit mentek vele, milyen időközönként szervizelték, akkor miket javítottak rajta, stb. 

Vásárlás előtt a kocsit érdemes elvinni egy független autószerelőhöz, aki ránéz a kocsira és elmondja a véleményét. Egy alap rápillantás és a fedélzeti komputer hibalistájának lekérése általában ingyen van, de ha fel kell emelni  kocsit és rendesen megvizsgálni, azért fizetni kell, és sok időbe is kerülhet. Bárhogyan is, vásárlás előtt érdemes egy szakértő szemnek rápillantania a kocsira. 5 perc alatt is sok minden ki tud derülni.

Zárómotívomul, két kép az egyetemi parkolóból, csak hogy mivel járnak a diákok:

Vajon mi van magasabban, a Ford motorházteteje vagy a piros pickup teteje? 

Ha elég sokáig nézzük a képet,  egy zöld SUV tűnik elő a nagy dög mögött. 

Múlt héten egyik este megint elmentünk sörözni egy helyre, ahol néha élőzene van. Most egy country-banda játszott, jól nyomták. Kevesen voltunk bent, lehettünk bent vagy 20-an, a beugró a fellépő miatt $10 volt. Dentonban egyébként nagyon híres a zenei élet, néha olyanokat is lehet itt látni zenélni, akik később igazán híresek lesznek. Ezen a helyen találkoztunk a szomszéd srác ismerősével és annak a haverjával. Mindketten 50-en fölül vannak. A haver haverja eléggé tök részeg volt, beszélgettem vele vagy 10 percet. Elmondta, hogy 20 évet töltött a seregben, és hogy 5 különböző repülőgép hordozón szolgált, pl. a USS Kitty Hawk-on, de az ma már múzeum, mert 2009-ben leszerelték. Felsorolta a többi hordozót is, de a fene sem emléxik már rá. Rákérdeztem mit csinált a hajókon, elhúzott szájjal felelte, könyvelő volt. Szerintem látta rajtam a meglepődést, és kis idő után hozzátette, hogy de azért volt csatában is. Kérdem milyen csatában? Hát csatában! Kérdem, kivel csatáztak? Azt mondja, akkor egy ellenség volt, az oroszok. Hát, ez érdekes, vajon mit csatázhatott az anyahajón egy könyvelő az oroszokkal? Azt mondta ő már sokfelé járt a világban, ugye a hajókkal, és mindenhol volt pár szabad napja. Kérdezte, honnan jöttem. Mondom Magyarországról. Mmmm, az hol van? Mondtam neki, Európában. Kérdezi, azon belül mégis merre? Mondtam neki, Közép-Európában. ÁÁÁÁÁ, aztmondja, Arnold Schwarzenegger! Nem, mondom, az a szomszéd ország.  Azt mondja arra nem volt. Igen, mondom, arra nem járnak repülőgép hordozók. 

Találkoztunk itt még egy ausztrál sráccal meg egy rajta lógó idősebb nővel (itt cougar -nak hívják az olyan idősebb nőket, akik fiatalabb fickókkal akarnak...és nagyon rámenősek...állítólag tele van velük Dallas). A srác mondott valamit, amit még az amerikaiak is viccesnek találtak: itt van tehát a találós kérdés, mit jelent anolul : búú ztáp .......................................................... (buszmegálló ausztrálul) 

Másik történés, hogy megjött az első villanyszámla $52, plussz valami $2.5 a szennyvíz. Ennyi rezsit fizetek havonta, a többi jelenleg benne van a bérleti díjban. Ez szerintem elég jó így. De most nagyon úgy tűnik, hogy ha meghosszabbítom a bérlést, az már drágább lesz és az internet sem lesz benne. 

Mostanában gyakran hallom azt a szót, hogy "badass", csomó mindenre mondják, érzi is az ember, hogy kb. azt jelenti, "nagyon vagány", "nagyon kemény", de rákerestem a neten és ezt találtam. Nagyon tetszik, ahogy a srác megfogalmazza, ezért ide bevágom, de nem tudom megállni, hogy bele ne javítgassak, szóval egy-nagyjából idézet következik: Tehát: mit jelent a badass:

"

Nagyon kevés rosszarc él a mai korban, de annál gyakran szerepelnek a médiában. A különbség a rosszarc és az átlagos hős között, az hogy a "badass" nem tartozik felelősséggel senkinek önmagán kívül.

Vegyük James Bond-ot, például. Ő nem egy rosszarc. Kötelezettségből cselekszik, nincsenek kirívó tulajdonságai, és egy kicsit túlságosan tökéletes. Piszkos Harry egy rosszarc. Senkinek a világon nem tartozik elszámolással a saját becsületkódexén túl. Megöl bárkit aki akár csak súrolja az ő szabályait, anélkül hogy egy pillanatig is tétovázna közben, és teljesen hiányzik belőle a félelem.

A "Fűrész" című filmben két ember pánikba esett amikor kínzással és halállal fenyegették őket. A rosszarc ha azt hallotta volna, hogy "megölöm a feleségedet és a gyerekeidet", hátradőlt volna miközben figyelmezteti Mr. Jigsaw-t, hogy ha bárkinek, aki közel áll hozzá a haja szála is görbül, Mr. Jigsaw ki lesz belezve, mint egy hal. Ezután elkerülhetetlenül megszökik és megeteti Mr. Jigsaw-val a végtagjait, amíg az fel nem robban."

Röviden:

a "badass" azt a fantáziát testesíti meg, hogy szabadon, a saját törvényeid szerint élj, fittyet hányva minden korlátra (legyen az fizikai vagy társadalmi). A "badass" a hagyományos férfias tulajdonságok tárháza.

A fenti definíció sugalmazásával ellentétben a "badass" nem feltétlenül bűnöző, a becsületesség vagy akár a felelősségérzet motiválhatja őket, bár a cím kivívásához nem szükségesek. Ami nem lehet: nem lehet gyáva - abban a pillanatban hogy nagyobb a szája mint amit ténylegesen meg tud tenni elveszíti a hitelességét. Nem visszakozhat - ha belehal is valamibe, de végig kell csinálnia amit eldöntött, önmagának tett ígéretből. A "badass" nem reális figura, de hétköznapi embereknek is lehetnek "badass" pillanataik. A "badass" egy attitűd, egyfajta világnézet, amit nem érdekelnek a szokásos szabályok, akár isten akár ember alkotta őket.

"

Na a végére még beszúrok pár képet, csak hogy ebben a posztban is legyen pár. Íme:

Meghozták a sört az egyetem melletti szórakozóhelyekre két csőrös kamionnal. A kép a fizika épülettől 10 méterre készült.

A garázs.

Hazafelé menet kipróbáltuk, a jobb oldali egyik lába nem az igazi.

Az irodában ezek a dossziék vannak most a fiókomban. Érdemes megnézni a címkéket (fickóknak).