Ezen a héten volt megrendezve Seattle -ben (Washington állam, ez a Csendes óceáni oldal, nem a New York-i) az IBA2013 konferencia, ahová sikerült eljutom. Nagyon örülök, hogy így alakult, mind a konferencia, mind a szabadidős élmények nagyon jók voltak! Ebben a postban most nem a konferenciával kapcsolatos dolgokról, hanem az utazásról, a szabadidős programokról, a várossal kapcsolatos benyomásaimról fogok írni.
Az odaút jól ment, DFW nemzetközi repülőtérről egyenesen Seattle-be repültünk. Mivel belföldi járat volt, nem volt vízumellenőrzés meg hasonlók, de igazolvány/útlevél persze kell a beszálláshoz. Az út hivatalosan 4 óra, a gyakorlatban kb. 3 óra 40 perc volt. Seattle-ben a Tacoma reptéren szálltunk le, onnan taxival mentünk a hotelbe. Többféle lehetőség közül a taxi volt a legolcsóbb, négyen mentünk egy taxival, az út kb. 30 percig tartott, a viteldíj $45 volt. A taxisofőrrel jót beszélgettünk odafelé menet. A hotelünket úgy hívták, hogy Seattle Marriott Waterfront, ebben volt a konferencia is megrendezve. A normál szobaárak elég drágák, egy éjszaka $303 -nál (kb. 70 000 HUF) kezdődik(!) . Mint a taxisofőrtől megtudtuk, ez itt nem olyan drága, mert a városba évente 15 000 ember érkezik konferenciára, és a rengeteg konferencia felnyomta a szobaárakat. Nekünk kedvezményes árunk volt, $189 (43 000 HUF) /éjszaka. A szobáért 5 napra több, mint $1100 (kb. 250 000+ HUF) fizettem minden egyéb díjjal együtt.
 |
| A hotel bejárata |
A hotel egyébként nem volt olyan nagy durranás, a dentoni Marriott, ahol egy hétig laktam, egyharmad ennyibe került, a szoba kétszer akkor volt, szebbek és újabbak voltak a bútorok, a szőnyeg is sokkal jobb volt. Ez pedig egy régi szálloda, csakhát nagyon jó helyen van, az abszolút belvárosban, szinte a vízparton.
 |
| Kilátás a szoba ablakából. Háttérben a Puget Sound, a Csendes-óceán nyelve. |
 |
| Éjszakai kilátás a szoba ablakából |
 |
| A hotel előtere |
Szóval már vasárnap reggel 10 órakor leszállt a repülőnk Seattle-ben (Dallas és Seattle között két óra időeltolódás van), már délelőtt a hotelben voltunk, így az egész délután szabad volt. Ki is használtuk, körbejártuk a környéket. Nem kellett sokat sétálni, a fő látványosságok nagyon közel voltak hozzánk. Az első benyomások egyike az, hogy Seattle egy kicsit európaiasabb város, kisebbek az utcák, vannak az utcán emberek, sőt a piacnál tömeg is van, van jó tömegközlekedés, stb. Sokkal emberibb léptékűbbnek tűnt, mint Texas, nagyon jól esett az utcán sétállni. A másik dolog, hogy a texasi állandó 34 fokhoz képest a hőmérséklet kb. 10 fokkal alacsonyabb volt. Ami nem annyira jó, hogy szinte mindig esett vagy szemetelt az eső, naponta többször is elállt, megindult, megint elállt, megint esett.... és így tovább. Az egyik konferencia előadás alatt az egyik angol professzor még viccelődött is, hogy nézzék meg az egyeteméről készült fényképet, kék rajta az ég, ugyanis ellentétben Seattle-el Londonban nem esik állandóan. Esernyő nélkül itt tényleg nem lehet sehová sem menni. Állítólag az időjárás miatt sok itt a depressziós ember. Nekünk mindenesetre jól esett a lehűlés.
 |
| Pont a hotel elől indul a Norvegian Pearl óceánjáró |
Szóval a városközpont elég egyszerű, egyik oldalon a víz másik oldalon a látványosságok és a magas házak. A környék dimbes-dombos, sok az eléggé meredek utca és ezek általában a víz felé lejtenek.
 |
Az út az orrunk előtt hirtelen eltűnik, aztán a távolban ismét megjelenik.
Sok itt a nagyon meredek utca. |
Így ha az ember vissza akar menni a hotelbe, csak elindul a lejtőn lefelé a vízhez, ott meg már nem lehet eltévedni -vagy fel vagy le a vízparton. Itt jó tájékozódási pont az óriáskerék.
 |
| Az óriáskerék jó támpont nappal ... |
 |
| ... és éjszaka. |
A hoteltől 5 perc sétára volt a híres Pike Place Market, amit minden turista meglátogat. Tele is volt emberrel, de amúgy csak egy rendes piac.
 |
| Az út túloldalán már a piac kezdődik. |
 |
| Végre tömeg! Fél év alatt nem láttam ennyi embert összesen! Jól esett ott sétálgatni. |
Szinte mindent lehet itt kapni, van, ami jó árban is van. A virág például kifejezetten olcsó volt, egy nagy csokor feldíszítve $10, egy kisebb csokor $5. De volt méz, hal, kézműves cuccok, édesség, ruha, meg minden, ami egy piacon lenni szokott.
Innen a belvárosi magas házak felé vettük az irányt. A tengerpart vagy 15 méterrel az első utca szintje alatt van, így vagy lifttel vagy jó meredek utcán kell odáig felmenni.
 |
| Menet közben látjuk, hogy az autófeljáró alatt kecskék legelnek. Viszik őket ide-oda, hogy lelegeljék a blackberry-t, ami már nagyon elszaporotott itt. Ezek meg könnyen lefűnyírják a domboldalt és még üzemanyagtakarékosak is. |
 |
| Zebrán áthaladva az utca közepéről lőttem egy fényképet. Végre emberi méretű utcák vannak. |
 |
| Szűk utcácska a magasházak tövében - nem jellemző |
 |
| Rendőr báttyók éppen intézkednek. |
A városban és a parton sétálgatva egyébként feltűnően sok a koldus / hajléktalan.
 |
| A Júingok összefogtak Szupermennel és közösen házakat árulnak. Nekik biztos jól meg a biznisz.... |
 |
... Vader nagyúr viszont totál le van égve, se ereje, se pénze. Apróért pózol turistákkal.
|
Az egyik turista látványosság, amit érdemes kipróbálni a sirály etetés. Van egy sültkrumplis hely, aminek a kiülős része hosszan a víz mellett van. Innen az emberek dobálták be a sültkrumplit a sirályoknak, amik teljesen rászoktak. Mostmár kézből is esznek. Tök buli, hogy kiállsz egy kis placc közepére és a sirály rárepül a kezedre és reptében kiveszi a sültkrumplit a kezedből. Van amikor hátulról jön és észre sem veszed, csak hogy elhúz a krumplival. Nagyon élveztük!
 |
| Itt sütik a sirályok kedvenc sültkrumpliját. Egy félmaréknyi sültkrumpli pár csirke vagy hal csíkkal $9-$10. |
 |
| Látják, hogy jövünk a kajával. |
 |
| A jelentkezők felsorakoztak |
 |
| Jól megtermett madárkák |
 |
| Ha nem adsz nekik, kiverik a balhét, rikácsolnak, követelőznek |
 |
| Szépen meg van csinálva a part |
 |
| Innen indulnak a turista hajók |
 |
| Innen mentünk mi is Tillicum Village -be később, ezzel a hajóval |
 |
| Hú de meleg van! Nem tartott sokáig. |
 |
| Félkarú rabló. A fegyvert tartó kezét kell meghúzni. Éppen nem működik |
 |
| A jósnő 50 centért megmondta a jövőnket. Még a keze is mozgott! |
 |
| " - Halászok! Halászok! - Mi is fiam, csak mi nem kiabálunk!" |
 |
| Nem kacsa, ez itt egy igazi Kacsa. A kétéltű járművet az amerikai hadsereg fejlesztette ki a második világháborúban. A normandiai partraszálláskor pl. 2000 ilyen vitte partra a gyalogosokat. Ma már turistákat hurcol Seattle szerte, megy úttesten és a vízen is. |
 |
| Innen indul a kétéltű túra |
 |
A fókáknak kiépített pihenőhelyen emberek ücsörögnek.
Seattle teljesen beépítette a tengerpartját, aztán felismerték, hogy ez nem túl jó így, most meg próbálják visszaalakítani, amit lehet.
|
 |
| Ne zavard a fókákat! -ha lennének se. |
 |
| Visszanézve a központ felé |
 |
| Vasfa a szoborparkben |
Másik fő látványosság a Space Needle. Arrafelé is elsétáltunk még vasárnap, egy másik nap sikerült fel is menni. A tornyot az 1962-es világkiállításra építették, azóta a város jelképe. 189 méter magas, kibír 300 km/h -s szelet és 9.1-es magnitúdójú földrengést. Naponta kb. 20 000 ember használja a felvonóit. A kilátó terasz 160 méter magasan van, kicsit lejjebb pedig egy körbeforgó étterem.
 |
| Erről lenne itt szó. |
 |
| Annyira nem vészesen magas, már az építésének korában sem volt csúcstartó. |
 |
| Jegypénztár |
 |
| Seattle skyline a toronyból |
 |
| Középen a hosszú egyenes csík a mágnesvasút pályája |
 |
| Óriáspókok a háztetőkön |
 |
| A másik oldal. Érdekes, hogy a bal szélen lévő mobil tornyok magasabbak, mint a pésznudli. |
 |
| Suhan a mágnesvasút |
 |
A nudli mellett van a Zenei és science fiction múzeum.
Micsoda párosítás. Jimmy Hendrix gitárok, relikviák, Star Wars fénykard, Harry Potter, meg horror cuccok, stb. |
 |
| A kavalkád múzeum aulája |
 |
| Ez is a múzeum külseje |
 |
| Hangtalanul húz el fölöttünk a mágnesvasút. |
 |
| Autószerviz fala |
 |
| Étteremből kifelé jövet |
 |
| Ismét a vízparton |
 |
| A filmekből ismert vidámparki körhinta. Muszáj volt kipróbálni. |
 |
| Fabábu faragó műhely |
 |
Seattle-ben ilyen kék az ég
|
A konferencia kirándulás keretében elmentünk megnézni a Boeing Everett-i gyárát, ahol a Boeing utasszállítóinak nagy részét gyártják. Fényképeket az üzemben nem lehetett csinálni csak az előtérben, ahol egy kisebb kiállítás van berendezve. Nagyon érdekes volt a túra, csak az idegenvezetőből nem sokat hallottunk, mert hosszú volt a sor, a hangosítás meg nem mindig volt szuper. Voltunk a műhelycsarnokban, ahol a Boeing 747-eseket építik, egyszerre vagy 8-at, láttuk épülni a legújabb típust, a Dreamliner-t és még pár másik típust is. Mindegyiket külön-külön csarnokban építik, egy ilyen műhelycsarnok 40 hektár területű, valami hatalmas. Már repültem 747-essel, de pl. látni félig összeszerelve, a szárnynál állva, hogy mekkora... elképesztő, hogy tud repülni. A túra alatt persze normálisan dolgoznak a munkások, úgyhogy élőben láttuk a munkafolyamatokat. Érdekes volt. Sok repülőt építettek éppen a lengyeleknek és a norvégoknak .
 |
| Balra a Space Needle |
 |
| Megérkeztünk |
 |
| Ez a hely neve |
 |
| Hajóból kiszállás után közvetlenül megkínáltak minek az előétellel. Nyami! |
 |
| Fúú, hát ez nagyon finom volt! Szerintem a képen is látszik :) |
 |
| Indián módszerrel sütötték nekünk a vacsorát. Ez viszont tényleg igazán finomra sikerült!!! |
 |
| Itt már a tányéron a lazac. |
 |
| Totem oszloppal pózolsz |
 |
| Elszaladnak ha meglátnak |
 |
| Aztakutyafityuláját neki |
Visszaút:
Az odafelé út egyszerű volt, direkt járattal mentünk Dallasból Seattle-be majdnem 4 óra alatt. A visszafelé út kissé több, mint 7 és fél óra volt, mert át kellett szállni Los Angeles -ben. Jó lett volna szívni egy kis kaliforniai levegőt és körülnézni, de arra már nem volt idő. Ami a repülőből látszott viszont, hogy Kalifornia egy tök sivatagos állam, sok zöldet nem lehetett látni. Ami jól néz ki, az a rengeteg kiszáradt folyó- meg tómeder. Az idő Los Angelesben elég kellemes volt, 28 fok, szikrázó napsütés. Ezzel ki is békültem volna a nyár hátrelévő részében. A repülőn a pilóta jó humorú volt, elsütött egy-két poént. A végén megjegyezte, hogy a célállomásunkon, Dallasban, az idő részlegesen felhős, a hőmérséklet 100 F (37 C). Ezt egy nevetéssel vegyes felmordulás követte az utasok részéről. Valószínű tudják mi az a texasi meleg :) Amikor Dallasban kinyílt előttem a terminál fotocellás ajtja, megcsapott az az iszonyat meleg. Pár nap Seattle után szinte el is felejtettem milyen is az idő itt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése