Álláskeresés az USA-ban

     Az álláskeresés elég fontos dolog, ha az ember huzamosabb ideig akar az USA-ban élni. Mivel én kutató vagyok, elsősorban posztdoktori állásokat kerestem kutatóintézetekben és egyetemeken, de be kell valljam, beküldtem a jelentkezésemet egy-két céghez is, persze ott is kutató-fejlesztő munkára. 

     (Offtopic: Ha az ember doktori után egyetemen vagy kutatóintézetben helyezkedik el, az eléggé különböző életpályát eredményezhet ahhoz képest, mintha az iparba menne dolgozni. Az egyetemi kutatások általában dedikált, ritka berendezéseken folynak, amelyek egy célfeladat ellátására nagyon jók, de nem alkalmasak tömeggyártásra. Az ipar sokszor teljesen más gépeket használ, és egy gyárban az ember teljesen más tapasztalatokat szed fel, mint egy egyetemen. Az "akadémia" világában gyakori az alapkutatás, ami egy jelenség feltárását/leírását célozza meg, és nem egy kész termék előállítását. Az ilyen kutatások eredménye általában egy vagy több tudományos cikk nemzetközi folyóiratokban, de arra, hogy a kapott eredményeket a gyakorlatban valaha is alkalmazni fogják, gyakran nincs semmi garancia. Folynak az egyetemeken alkalmazott kutatások is, és bár ezek már a felhasználhatóságra fókuszálnak, ezen eredmények segítségével előállított termékekkel azonban viszonylag ritkán lehet találkozni. Az ipar ezzel szemben erősen profit orientált, és mint olyan, nem szeret pénzt költeni olyan kutatásokra, amiket kis valószínűséggel használnak fel kész termékekben. Az a számukra felesleges. Az iparban erős nyomás van arra, hogy az eredményeket eladható termékké fejlesszék. Ezekből talán úgy tűnhet, hogy az egyetemi kutatásoknak a gyakorlatban akkor nem sok a haszna, de ez nem így van. Az egyetemeken költenek ugyanis olyan kutatásokra, amikre az ipar sohasem költene, és pont emiatt olyan eredményekre jutnak, amik az iparban sohasem születnének meg. Persze aztán az ipar felkapja őket, felkerülnek a polcokra és jön a profit. Aktuális példa lehet erre a szén nanocsövek esete: rengeteg egyetemen óriási energiákat fektetnek az ezzel kapcsolatos kutatásokba, az ipar meg csak gyártja és gyártja a szénnanocsöves erősítésű teniszütőket, biciklivázakat, stb... Persze mióta kiderül, hogy jól eladható, az ipar is ráállt a kutatásokra. A különbségek az ipar és az "akadémia" között az átjárást eléggé megnehezítik, ugyanis pl. egy egyetemi embernek nincs olyan múltja és tapasztalata, ami az iparban szükséges, de egy iparból jövőnek sincsenek olyan mérőszámai, ami alapján könnyen be tudna jutni egy kutatóintézetbe vagy egyetemre.Szóval ha az ember az egyikbe belevág, utána nem biztos, hogy könnyű váltani.)

 

     Kis intermezzó után visszatérve a témára, a tervem az volt, hogy a doktorim átvétele után hamar kihúzzak Amerikába egy posztdoktori állásra. Érdeklődtem másoktól, hogy hogyan lehet ilyet találni, nehéz-e vagy könnyű, hogyan érdemes keresni, stb. Azt a választ kaptam, hogy ne aggódjak, van egy csomó posztdok állás, könnyen lehet találni. Azért a biztonság kedvéért időben elkezdtem keresgélni a neten. Aki olyan cipőben jár, mint akkor én, annak ajánlom, hogy regisztráljon be a LinkedIn-re (http://www.linkedin.com/), ami egy szakmai fészbúk. Kifejezetten állások és alkalmazottak keresésére használják, mind a munkaadók, fejvadász cégek, mind a munkavállalók. Világszerte lehet rajta munkát találni és olyan sok lehetőség van, hogy még válogathatsz is az állások között, bármihez értesz! Van egy olyan érzésem, hogy leginkább diplomásoknak van ez kitalálva, nem hiszem, hogy pl. fodrász állást is hirdetnének rajta, bár sosem kerestem.

Itt van egy pár oldal, amin még keresgéltem, persze rengeteg van minden témában, szóval tényleg csak "példának okádék":

   http://www.nature.com/naturejobs/

   http://www.postdocjobs.com/
   http://careers.physicstoday.org/
   http://www-cdf.fnal.gov/jobcorner/other_postdoc_jobs.html
   http://www.beasiswaplus.com/tag/physics
   http://jobs.phds.org/
   http://www.post-docs.com/

Ahol még érdemes keresgélni, az a cél intézmény(ek) weboldala. Amerikában szinte mindennek van honlapja és minden komolyabb intézményben azon hirdetik az állásokat és azon keresztül lehet jelentkezni is. Ez akkor jó, ha tudjuk hová szeretnénk menni, és kimondottan ott keresni állásokat. A legnépszerűbb helyek sokszor nem is hirdetik a pozícióikat máshol, csak a saját honlapjukon. Igaz ez a taktika oda vezet, hogy be kell regisztrálni 1000 helyre, de hát mindennek megvan a maga ára. Majd vigyázz, el ne vesszenek a felhasználói nevek meg a jelszavak :)

     A legbiztosabb, legcélravezetőbb és legnagyobb valószínűséggel bejövő módszer az, hogy az ismerőseid között körülnézel, és felméred, ki hol tudna neked segíteni állást találni. Egyetemi körökben sokmindenkinek van sokfelé személyes vagy szakmai kapcsolata, ismeretsége, amit könnyedén fel tud használni. Olyan helyről is kaphatsz segítséget, ahonnan nem is vártad volna. Ha találsz olyan állást kint, ahová van ismeretség, akkor kérdd meg őt, hogy ajánljon be téged. Ilyen módon szinte biztos, hogy kétoldalú kommunikáció alakul ki, amiből már ki tudsz hozni valamit, ha mást nem, átirányítanak valaki máshoz, de ez neked megint jó, mert egy amerikai ajánl be az egyik kollégájánál. Személyes szál nélkül sokkal nehezebb állást találni. Az USA-ban is gyakran van úgy, mint itthon, hogy bizonyos pozíciókat bizonyos embereknek írnak ki,  és már a kiírás előtt megvolt rá az ember, szóval hiába is töröd magad.

     Amikor keresel állást, hozz létre egy (excel) fileot, amibe beleírsz mindent, amit a munkakereséssel kapcsolatban csináltál. Írd fel, milyen oldalakat néztél át és hogy mikor, hogy tudd érdemes-e újra ránézni és hogy mikor. Írd fel, hová jelentkeztél, milyen állásra, mikor, kinek írtál, email címét és milyen anyagot küldtél el neki. Hidd el, e nélkül az 5. átnézett munkakareső oldal, a 100. megnézett hirdetés, a 15. elküldött jelentkezés és pár hét után azt sem fogod tudni, hogy beadtad-e már a dolgaidat és hogy hová. És azt sem, hogy honnan vársz választ, vagy hogy ki írt és hogy mit és  mire. Elég kellemetlen, ha az embernek visszaírnak/felhívnak, hogy érdekled őket, te meg azt sem tudod pontosan honnan is hívtak, milyen állásra jelentkeztél ott, stb. (ez nem velem fordult elő, de a közvetlen környezetemben volt ilyen...).

     Mielőtt elkezdesz bárhol munkát keresni, szedd össze az alábbiakat:

- Kell egy jó szakmai önételrajz (Resume/CV). Ezt folyamatosan frissítsd. Az sem baj, ha jól néz ki. Fontos, hogy más önéletrajzot várnak el az iparban, mint egy egyetemen, és mást várnak Amerikában mint Európában! Az az életrajz, ami itt király, az az USA-ban "hulladék". Nézz utána alaposan, milyen egy amerikai önéletrajz!!! Törekedj arra, hogy minél rövidebb legyen (1 - nagyon max. 2 oldal), ugyanis a hosszú életrajzot >senki< nem fogja elolvasni, mert >nem lesz rá ideje<.

- Kell  egy jó kísérőlevél (Cover letter), amiben magad és a hátteredet mutatod be, és megindokolod, hogy miért te vagy a legjobb arra a munkára, amire éppen pályázol. Nézz utána itt is a követelményeknek, rengeteg példa cover letter-t találhatsz.A hossza legyen max. 1 oldal. Itt is fontos a rövidség, tömörség. Gondolj arra, hogy van egy állásra 100 jelentkező, te vagy a HR-es és még van hátra átnézni 60 pályázat pedig már a 40-ediket olvasod. Van egy pályázatra 2-3 perced és a kezedbe akad egy hosszú, elnyújtott CV, cover letter meg miegymás...

-Kell pár jó ajánlás, főleg olyan emberektől, akik ismernek, nem pedig olyanoktól, akik nem (nagyon) ismernek, de magas pozícióban vannak. Ez utóbbiak ugyanis ha eljutsz odáig és felhívják őket, nem tudnak majd rólad mit mondani, és így ajánlani sem. Az meg hogy "X.Y. nagyon lelkes és dolgos gyerek" egyenlő azzal, hogy "blahblahblah". Mindenki >konkrétumokra< kíváncsi, nem általánosságokra. Például: "Amikor ezen meg ezen együtt dolgoztunk Bercivel, nagyon jól megoldotta ezt meg ezt a részfeladatot, ami rá volt bízva, mindenki megjegyezte, milyen jó műszaki érzékű gyerek."

     Ha a CV, Cover letter és az ajánlások megvannak, azokat beküldheted több helyre is, de mindig módosítsd őket az éppen aktuális kiírásnak megfelelően. Érdemes egyszerre sok helyre jelentkezni, általában ugyanis kicsi az esély a nyerésre. Ha netán több állást is megkapsz, és válogatnod kell, az még mindig jobb, mintha semmi sem jönne össze. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a beküldött pályázatok/jelentkezések nagy részére >soha semmi< választ nem fogsz kapni. Általános, hogy valakinek a megadott email címére beküldöd az anyagodat (pár sor szöveg az emailben + csatolások) és annyit sem írnak vissza, hogy "köszi, megkaptuk a jelentkezésedet". Természetesen akkor sem írnak, ha nem te nyered el az állást. Ha elektronikus rendszerben kell jelentkezni, ahova beregisztrálsz, kitöltöd az adataidat, stb, onnan max pár hónap múlva kapsz egy "computer generated" emailt, hogy sajnos nem te nyertél.

     Én az előkészített anyagaimmal 10 hónapon keresztül 40+ helyen érdeklődtem és/vagy küldtem be jelentkezést. Persze ebben néhány esélytelen állás is benne volt, pl. olyanok, amikre csak amerikai állampolgárok feleltek meg, de nagyon stimmeltek a szakterületemhez, ezért nincs vesztenivalóm alapon megpályáztam. Az email-eimre, pályázataimra csak kevés helyről jött bármilyen visszajelzés, mondjuk kb. 10-ből 4 esetben. 

Saját tapasztalataim alapján arra a kérdésre, hogy könnyű-e posztdok állást találni (az USA-ban) két dolgot mondhatok:

- ha onnan nézem, hogy mennyi időn keresztül, hány helyre pályáztam, hány visszajelzés érkezett és hogy mit éreztem álláskeresés közben,  akkor azt mondom, hogy >nehéz<.

- ha meg kívülről nézem, onnan, hogy mire megkaptam a doktorimat már volt két konkrét állásajánlatom és az egyiket le kellett mondanom, akkor könnyű

Az igazság valószínűleg a kettő között van, de az biztos, hogy a legjobb helyekre (MIT, Caltech, stb.) bejutni innen inkább nagyon nehéz, nagy mák kell hozzá.  

     Az én munkakeresésem eredménye az lett, hogy két állást is megkaptam, egyet Szingapúrban, egyet pedig az USA-ban. A kettő közül az amerikait vállaltam el a University of North Texas egyetemen, Dentonban. Az álláshoz egy texasi átlagfizetés is jár, és ha igaz, a Magyarország és Amerika közötti adómegállapodásnak köszönhetően az első két évben nem vonnak le adót belőle (ennek azért utána kell még járnom). Az általam megkapott mindkét pozíció a szűk szakterületemről való, ahhoz kapcsolódik, annak a folytatása, amit itt csináltam eddig. Sajnos nem sikerült részben átfedő, de kicsit távolabbi / új területen állást találni, pedig az új tapasztalatok felszedése és a látókör tágítása jól jött volna. Azt mondják a doktori megszerzése után bármit csinálj, csak azt ne, amit addig. Hát ez alkalommal ez nem jött össze. Persze azért nehéz lenne most elszomorítani.