Kajahelyi krónikák

Amikor ide jöttem, nem gondoltam, hogy ennyire új lesz nekem minden. Voltam már azért erre-arra, Angliában, Németországban, Spanyolországban, Tunéziában, Görögországban, a környező országokban, Monacoban, legutóbb még Portugáliában is, szóval gondoltam itt sem lesz más, mint ezeken a helyeken. Hát de! Itt kb. úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, akinek mindent meg kell mutatni, megtanítani mit hogy kell csinálni. Itt magamtól még pizzát sem tudok itteni módon rendelni... :D Gondolta volna valaki? Soxor az étlapot sem vértem, csak annyit értek, hogy mondjuk az adott kajában csirke van, meg krumpli, meg mittoménmi. De ettől még elég sokminden lehet. 

Szóval itt eléggé máshogy működnek a dolgok. Például nem tudsz csak úgy bemenni egy étterembe leülni, mint bárhol Európában. Első napomon felkeltem, gondoltam elmegyek enni valamit. Van itt a hotel mellett vagy négy étterem, na mondom, pont jó. Van itt valami mexikói, olasz, a Red Lobster nemtom mi, de gondolom tengeri kaját adnak, meg valami Texas akármi. Gondoltam az egyszerűség kedvéért bemegyek az olaszba és eszem egy pizzát, mert az úgyis van mindegyikben, a mexikóiról meg fogalmam sincs milyen. Na megyek be az olasz étterembe, már az ajtónál ott állnak a pincérek. Kérdeznek tőlem valamit, de nem értettem, mit. Elmondja még egyszer, de csak nem értem. harmadjára csak sikerült, azt akarták tudni, hányan vagyok. Mondtam egyedül. A csaj beütötte egy számítógépbe és odakísért az asztalomhoz. Kérdezte mit iszok, mondtam egy pohár rostos baracklevet. Azt mondja, csak barackos tea van, benne barack darabokkal, mondom, OK, az is jó lesz. Elmegy. nézem az étlapot, megtaláltam a pizzákat. Mindössze kettő darab volt, egy csirkés, és egy tetszőleges. Na mondom faxa, most vagy felsorolom, mi kell egy pizzára, vagy jöhet a csirkés. Ok, legyen a második, megyek a kisebb ellenállás irányába. Visszajön a csaj, kihoz egy  majdnem literes pohár barackteát, ami állt egy liter jégkockából fel volt öntve teával, meg benne pár szelet barack. Nesze neked, ájsztí. Mondom neki, mit kérek, mondja rendben. Kérdi, hogy kérem a salátát? Nézek rá, milyen salátát??? Azt mondja, hát  a salátát, hogy kérem, szárazon vagy lében. Nézek rá, mondom szárazon. Elmegy. Megjelenik 2 perc múlva, lerak az asztal mellé egy kinyitható asztalkát, pakolászik rajta és elém tesz egy mélytányért, evőeszközt, egy kis kosárban egyenes kiflinek tűnő cipókat meg egy nagy tál salátát. Ekkor eléggé zavarban voltam, nem tudtam mivan, ki a fene kért amúgy salátát főleg ennyit? Vagy elbeszéltünk egymás mellett vagy itt a pizza nem az a pizza...ajajj. Az is zavart, hogy a salátában sültcsirkedaraboknak tűnő dolgok is voltak. Na mondom, nembaj, biztos a pizza mellé hozták, azzal kell majd enni, csak ez már kész van és kihozták. Tehát megvárom a pizzát. Ülök az asztalnál, kínomban böngészem az étlapot (ugye mindenki ezt csinálja étteremben, ha már nem tud mit), pár perc múlva megjelenik a csaj, kétségbeesetten rámnéz: "Minden rendben van?". Mondom, ja. Kérdem tőle: "Én ezt rendeltem?" Azt mondja, nem, jön mindjárt a pizzám, ez csak az előétel. Ahhh, mondom. A csaj fejéből ítélve ennem kéne, amit kihozott, úgyhogy hozzáfogtam. A saláta jó volt, rendes salátalevél volt benne, meg hagymakarikák, a csirkedarabnak tűnő dolgok valami pirított kenyérdarabok lehettek. Pár perc múlva meghozták a pizzámat. Vékony tésztájú volt, és tényleg finom!!! Eszegetem a pizzát, és már elfogyott a barackteám fele. Egyszer jön a csaj egy nagy kancsó teával, kérdés nélkül teletölti a majdnem literes poharamat, továbbmegy. Ejha, mondom! A pizzának már több, mint felét megettem, kicsit hátradőltem. Pár perc múlva jön megint, kérdi, tele vagyok? Mondom neki, hát már majdnem. Már csak az utolsó szelet volt a pizzából, amikor a csaj megjelent a és hozta a számlát. Még nem kértem, gondoltam. A pizza $11.30 volt, és összesen fizettem $14 valamennyit. Nem számolták fel a salátát, sem az utántöltést. Menet közben már eszembe jutott, hogy ja, az USA-ban akárhányszor teletöltheted a poharadat...  Szóval ez volt az első ilyen sztori. Ami még feltűnt, hogy a pincér csaj végig nagyon kedves és segítőkész volt, végig nagyon kedvesen mosolygott, ha mondtam egy vicces(ebb)nek szánt dolgot, nevetett rajta, nagyon közvetlen volt. Többször jött, érdeklődött, hogy minden rendben van-e, stb. Európába ilyennel még nem találkoztam, főleg egy szép étteremben!

Itt egészen más a kiszolgálás és a kaja kultúra, mint Európában.

Másnap este elmentünk a Proffal vacsorázni. Kérdezte hová menjünk, mondtam valami új helyre. Elmentünk a mexikói étterembe. Mikor bementünk, már tudtam mire számítsak. Ott álltak a bejárat mögött a számítógépnél, megkérdezték, hány személyre? Mondta kettőre. Mondták nincs szabad asztal, várni kell 10-15 percet. Mondom a Profnak, akkor menjünk a másikba. Azt mondja, nincs értelme, mert ott is ennyien vannak. És mondom, most akkor várunk itt? Azt mondja, igen, itt gyakori, hogy várni kell, van, hogy 15-20 percet is egy asztalra. Kérdem, mi az a kezében? Azt mondja, kapott egy jelzőberendezést, ha felszabadul egy asztal, az villog, rezeg, innen, tudod, hogy vissza kell jönni. Addig meg mehetsz ahová akarsz, ülhetsz a kint a kocsiban is. Álltunk ott vagy 10 percig, beszélgettünk, utána elkezdett villogni a cucc. Na, van asztal!  Leültünk, jött a pincér csaj. Iszonyat közvetlen volt, poénkodott, megbökte a vállamat, nevetgélt, még az asztalunkhoz is leült! Csak néztem mivan, ilyet még nem láttam, főleg nem étteremben.... De jófej volt. Egyébként  a borravalóért csinálják, hogy szimpik legyenek, de őszintének tűnnek, nem erőltetett a mosoly. Ő előételnek egy nagy tál chipset hozott, tenyérnyi chipsdarabokkal sajtos és chillis szósszal. Később kiderült, hogy valami előétel szinte mindenhol benne van az árban! Eszegettük a chipset, közben nézegettük az étlapot, és rendeltünk egy-egy nagy vegyes mexikói tálat, volt rajta sok minden, sajna nem tudom mi, a Prof sem értette mindig, mi micsoda, mert "mexikóiul" mondták. Én hogy értettem volna?? :) Arra emléxem, volt rajta több féle burritos, meg bab. Közben elfogyott a nagy tál chips, hozták a másikat és feltöltötték az italainkat. WOW! Kezdek hozzászokni. :) A kaja amúgy annyi volt, hogy mikor kikértük, mondta a pincér csaj, hogy az nagyon sok ám, meg fogom tudni enni? Főleg a chips után. Mondom, majd meglátjuk. Kihozták megettük, tényleg maradt belőle. Az egész történet fejenként ~$11 volt. 

Most is voltam kajálni, tulajdonképpen épp onnan jövök :) A mostani tapasztalataim késztettek arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Miért?

Magyar agyammal tegnap bementem a Cici's Pizza-ba (Sziszi pizzája) Körülnéztem, gondoltam veszek egy olcsó kaját, nem akarok mindig étteremben enni. Ez itt ilyen gyorskajálda feeling. Rendeltem egy pizzát, nincs semmi az étlapon, nekem kellett elmondani mi kell rá. Mindent felsoroltam, ami angolul eszembe jutott, úgysem kerül többe tőle :) Amúgy 5 és fél dolcsi. Meg kértem egy kólát. Az USA-ban ilyenkor csak egy üres poharat adnak a pultnál, neked kell menni feltölteni. Az hogy hányszor töltöd fel, rajtad múlik. Ha megkérdik, mekkora kell, elég a kicsi, tök mindegy, olcsóbb, aztán feltöltöm megint, ha kell több. A kicsi is kb. 3 deci. Szal bementem. Én tapasztalt, azonnal kiszúrtam a salátát, gondoltam ingyen van, vettem is belőle rendesen, mégis egészséges a növényevés, vagy nem? Kihozták a pizzát, jó volt, megettem.Páran közben kicsit furcsán néztek rám, de nem nagyon. Később rájöttem, hogy valszeg azt nézték, miért nem eszik ez a gyerek? :)

Népszerű és olcsó pizzázó 

Ma egy srác vitt ide-oda kocsival. Este mondom neki, tegyen már ki Sziszinél, eszek egy pizzát, mint tegnap. Kérdi, akkor mit ettem? Mondom hát egy pizzát. Azt mondja az hülyeség volt. Mondom neki, kb. 5 dolcsi volt, az olcsó (még Magyarországon is, főleg ha megnézem, mit és mennyit kapok érte... khmm). Azt mondja, igen, de a pizza helyett kérjek büfét 5 dolcsiért és akkor ehetek pizzát - AMENNYIT AKAROK!!! salátát, kólát, mindent, bármit a Nap alatt!!! És bármennyit! Amúgy már tegnap is feltűnt, hogy sok mindenkinek feltornyozva állt a pizza a tányérján, csak nem tudtam, miért. Ezt csináltam. Kértem büfét, fizettem összesen $5.45-öt, volt vagy 10 féle pizza, mindet végigkóstoltam, voltak sütemény jellegű dolgok, édesek, azokat is mindet...ugyebár meg kell nézni, mi micsoda :) Voltak szószok, nyilván saláta,kóla, minden. Jóllaktam. Mindezt 1200 forintért. Khmmm. Magyarország.

Amúgy nem láttam még sok elhízott embert, inkább a feketék között vannak iszonyat nagydarabok, meg a gyerekek kövérek. Bár sok embert sem láttam még, itt ugyanis senki nincs az után. Sosem. Én vagyok az egyetlen sétáló alany. Tegnap láttunk egy embert az utcán, az hajléktalan volt. Sztem aki engem lát sétálni, azt hiszi, én is az vagyok, máskülönben miért mennék gyalog...akár 100 métert. Itt mindenki mindenhová kocsival megy. Ma reggel a Prof értem jött. Itt hálálkodott, hogy szerencsére talált egy parkolóhelyet a bejárat mellett, mert nem volt már sehol egy sem, nagyon tele van a parkoló. Hozzáteszem, pont az ablakom alatt állt meg és a parkoló háromnegyede üres volt, csak pont az ajtó körüli 10 volt foglalt. A többi meg már legalább 15 méterre volt a bejárattól, az meg már olyan messze van, hogy onnan már kocsival kellene visszajönni. Szóval hála istennek volt egy parkolóhely az ajtó mellett. A Prof amúgy jó kondiban van, súlyemelő. 

Most kajálásból hazafelé jövet bementem egy áruházba, ott csináltam pár képet.

Van-e itt paprika?
Hogy igazi van-e azt nem tudom, de műanyagból árulnak belőle frisset és kiszárítottat is. Vehetsz dekorációnak.  Egész élethű.

Ezt meg csak azért teszem be, hogy ne maradjon ki. 

Na ennyit mára, mindjárt itt éjfél van és még ki kell töltenem egy csomó papírt. Találtam egy lakást, ami tetszik. Ha igaz, csütörtökön költözök be. Jupijééé :) Erről majd később. Na jó éjszakát nektek...bár ott már mindjárt reggel 7. :)